Blog
7 érdekesség a Mátyás-templomról, amit csak kevesen tudnak!

A Budavári Nagyboldogasszony-templom közkedveltebb nevén Mátyás-templom a 13. század közepén épült, jellegzetes harangtornya 1470-re készült el, ekkor helyeztette el Mátyás király címerét a torony délnyugati felén. A templom évszázadok óta jeles magyar történelmi események színhelye, itt koronázták meg 1309-ben Károly Róbertet, majd 1867. június 8-án I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. Ekkor fordult elő először a magyar koronázások történetében, hogy a királynét a királlyal együtt, egy szertartáson koronázták meg.

 

A Budai Várnegyedbe látogatva akár minden nap megcsodálhatjuk az elképesztő kilátásáról és szépségéről híres Mátyás-templomot, azonban sokkal érdekesebbé és emlékezetesebbé tehetjük barangolásunkat a templomban, ha több információt tudunk meg róla. Ebben az írásban hét olyan különlegességet gyűjtöttünk össze, amelyet a legtöbben nem tudnak a budavári Mátyás-templomról.

 

1, Magyarország koronázó temploma

A Budavári Nagyboldogasszony-templom a 19. század második felére Magyarország koronázó főtemplomává vált, bár már I. Károlyt, vagy ahogy legtöbben ismerjük, Károly Róbertet is itt koronázták meg 1309-ben. Az utolsó két magyar királyi pár koronázó ünnepségének a helyszíne szintén a Mátyás-templom volt, ugyanis nemcsak I. Ferenc Józsefet és IV. Károlyt koronázták meg itt, hanem mindkét uralkodó feleségét, Erzsébetet és Zitát is.

 

2, A templom magassága

A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől pedig 76,57 méter. A templomba látogatóknak a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, melynek magassága 46,73 méter és összesen 197 lépcsőn juthatnak fel a látogatók.

 

3, A templom harangjai

A templomnak jelenleg hét harangja van, amelyek közül hat a harangtoronyban ma is használatban van, a hetedik, átlőtt kisharangot a toronyban található kiállítóteremben tekinthetik meg az érdeklődők. A Mátyás-templom történetében a legrégebben öntött harang a Szentháromság-harang, amelyet 1723-ban készített Anton Zechenter Budán.  A két történelmi harang mellé 2010-ben négy új harang került.

 

4, Zsolnay cserepek

A Mátyás-templom tetejét közel 150 ezer darab mázas Zsolnay cserép díszíti, amelyeken a vörös, sárga és barna szín dominál.

A cserepek rekonstruálásánál a templom régi Zsolnay-kéményét is felújították.

 

5, A második világháború pusztítása a templomban

A második világháború alatt, Budapest ostroma során az épület komoly károkat szenvedett, tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Szerencsére voltak olyan kincsek, amelyeket sikerült nagy nehezen megmenteni. Ilyen emlékek például a Schulek Frigyes, Székely Bertalan és Lotz Károly által tervezett festett üvegablakok, amelyeket a háború ideje alatt kivettek és biztonságba helyeztek, így a mai napig az épület legtöbb ablakában az eredeti ólomüvegek láthatók.

 

6, Időkapszulák

A templom toronygombjában időkapszulák találhatók. Ezekben mindegyik restaurálás alkalmával elhelyeztek a felújításra vonatkozó iratokat, bennük részletesen leírva, hogy kik és milyen módon vettek részt a restaurálásban. Az 1960-as évek restaurátorai nemcsak iratot, hanem a családjukhoz vagy a korhoz kapcsolódó érdekességeket is elrejtettek, például az egyik bádogos lányának óvodai fényképét vagy egy szál Kossuth cigarettát.

 

7, A Szent Korona őrzési helye

Mindkét koronázás előtt, és a Millenniumhoz kapcsolódva 1896-ban is rövid ideig a Mátyás-templomban őrizték a magyar Szent Koronát. Az 1916-os koronázás alkalmával a sekrestye melletti Szent István-kápolnában helyezték el néhány napig a koronaékszereket, az ajtókat bezárták és viaszpecséttel lepecsételték. Ezeknek a nyomai ma is láthatók a kápolna ajtószárnyain.

 

 

Fotó: Skublics Gergely

Vissza a tetejére