A Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén Mátyás-templom a budai Vár megkerülhetetlen látványossága. Kevesen tudják, de az elképesztő kilátásáról és szépségéről híres templom a 13. század közepén épült, jellegzetes harangtornya 1470-re készült el, ekkor helyeztette el Mátyás király címerét a torony délnyugati falán. A templom jellegzetes aszimmetrikus tornyait, azoknak történetét azonban csak kevesen ismerik. A templom és a tornyok mai formáját Schulek Frigyesnek köszönhetjük, aki a XIX. század végén újjáépítette a templomot. A főhomlokzat két tornya, az alacsonyabb Béla-torony és a magasabb Mátyás-torony díszítése is eltérő. Ezeket Schulek Frigyes régészeti kutatásokra alapozva, a kor műemléki előírásait figyelembe véve renoválta, a tetőre pedig egy könnyűszerkezetes huszártornyot is álmodott.
Mit érdemes tudni a különböző tornyokról?
Mátyás-torony
A templom nyugati homlokzatának legmeghatározóbb eleme a déli harangtorony, más néven Mátyás-torony. A 15. századi gótika stílusában kialakított tornyot 1470-re fejeztette be Hunyadi Mátyás. Ekkor került a torony falára a király koronás címere, ezért nevezik az épületrészt Mátyás-toronynak is.
Mátyás-címer
A Mátyás-tornyon található Hunyadi Mátyás királyi címerének domborműve a 19. század végi restaurálás során új helyre került, hiszen a torony a végletekig meggyengült, így Schulek Frigyes új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el.
A címerpajzs középső mezejében helyezkedik el a Hunyadi család hollós címere és ehhez kapcsolódik a Mátyás-templom elnevezés, hiszen a torony délnyugati oldalán elhelyezett, messziről jól látható címer miatt kezdték a XIX. században Mátyás-toronyként emlegetni.
A török hódoltság időszakában a torony a templomból kialakított Szulejmán vagy Nagy mecset minaretjeként funkcionált. A torony általában statikailag a legbizonytalanabb pontja a középkori épületeknek, ráadásul az ostromok, valamint a tűzvész is gyengítette a szerkezetüket. Ezek a károsodások okozták, hogy a torony az évszázadok folyamán újra és újra megújult, változatos divatú, különböző anyagú és kialakítású toronysisakokat kapott.
Kevesen tudják, hogy a Mátyás- és a huszártoronyban is található időkapszula, melyben a különböző restaurálásokra emlékező dokumentumok találhatók.
A legutóbbi restaurálást követően 2015 óta látogatható a 47 méter magasan található panorámaterasz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a főváros budai és pesti oldalára is.
Huszártorony
A huszártorony németül Dachreiter (szabad fordításban tetőlovas), úgy üli meg a tetőt, mint huszár a lovát. A toronytípus másik megnevezése négyezeti torony, mert a főhajó és a kereszthajó találkozásánál lévő négyezet felett helyezkedik el. Eleinte a funkciója is ehhez kapcsolódott, így ez a belső tér a torony ablakain keresztül közvetlenül kaphatott megvilágítást.
Ezt a típusú tornyot mindig a tető közepére építették, ezért fontos volt, hogy nagyon könnyű szerkezetből hozzák létre, általában fából vagy vasból, amelyet különböző technikával befedtek például palával, zsindellyel vagy bádoggal.
Bár az eredeti funkcióját elvesztette, a dekoratív, karcsú torony később nemcsak templomokon, hanem más középületek tetején is megjelent, például a templommal szemközt álló régi budai Városháza épületén is. A Mátyás-templomban valóban a négyezet felett található a fémmel borított könnyű-, faszerkezetes torony, amelyet rézlemezzel burkoltak, majd lefestettek, hogy megóvják a korróziótól.
A templom tornyaihoz rengeteg érdekesség kapcsolódik, ilyen például, hogy a 19. század végén toronyzene szólt a panorámateraszról, 1910-ben egy olasz artista megmászta a tornyot kívülről vagy, amit még kevesebben tudnak, hogy a templom legnagyobb harangja 4400 kilogramm. Ilyenfajta érdekességgel készül a Mátyás-templom gondnoksága az Esti Toronytúrára, amelyről a részletek hamarosan elérhetőek lesznek a templom weboldalán!
