Templom története
1247
A veszprémi káptalan egyik oklevele 1247-ben említi elsőként az épülő templomot. Ezért következtetnek a kutatók arra, hogy a templom alapítása és építésének kezdete 1246-ra vagy 1247-re tehető.
1257
A templom első ismert plébánosa, Keresztély ekkor kezdte meg működését a budaújhegyi Mária-egyházban. Egészen 1272-ig volt a templom plébánosa.
1309
I. Anjou Károlyt, ismertebb nevén Károly Róbertet 1309. június 15-én egy alkalmi koronával a templomban koronázták meg.
1384
A húsvét előtti 8. vasárnapon, 1384. február 14-én a templom déli tornya leomlott mise közben. Eberhard Windecke emlékirata beszámolt arról is, hogy a szerencsétlenségben nem sérült meg senki.
1414
A toronyomlás után a XIV. század végétől kezdve jelentősen átalakították a templomot. Az építkezések sokáig elhúzódtak, mert a munkálatok támogatására 1414-ben adtak ki egy pápai búcsúlevelet. A mellékhajók boltozatának megemelésével csarnokteret hoztak létre, és Zsigmond király uralkodása idején a mellékhajók szentélyét is meghosszabbították, sokszögzáródású terekké alakították.
Fotó: Merényi Mónika
1433
A templom két oldalán 1433-ra elkészült a Garai család Mindenszentek-kápolnája és Johann Ellenpeck budai polgár sírkápolnája.
Fotó: Merényi Mónika
1458
Hunyadi Mátyás királlyá választása után ünnepélyes, hálaadó szentmisén vett részt a templomban. Az 1458–1490 között uralkodó király több szállal kötődött a templomhoz.
Fotó: Merényi Mónika
1463
1463. május 1-jén Mátyás király itt vette feleségül a cseh király lányát, Podjebrád Katalint.
1470
A XV. század elején megkezdett toronyépítési munkálatok befejeződtek. Mátyás király címerét elhelyeztette a torony délnyugati falán.
1476
A hamar megözvegyült uralkodó, Hunyadi Mátyás második feleségét Aragóniai Beatrixot is a Nagyboldogasszony-templomban vette el 1476 decemberében.
1515
II. Ulászló király egy Madonna-szobrot ajándékozott a templomnak hálából, mert megmenekült az ellene tervezett merénylettől.
Fotó: Merényi Mónika
1541
Szulejmán szultán elfoglalta Budát. A Nagyboldogasszony-templomot, a város főtemplomát dzsámivá alakították.
1686
Buda várát 1686. szeptember 2-án a szövetséges keresztény csapatok, Lotharingiai Károly és Miksa bajor herceg vezetésével a Szent Liga szerezte vissza.
1688
A templomot igazgató jezsuita rend 1688-tól építkezésbe kezdett a templom mellett. Északról kollégiumot, délről szemináriumot kapcsoltak a templomhoz.
1723
1723-ban Buda városában óriási tűzvész pusztított, a templom és a mellette álló épületek is súlyos károkat szenvedtek.
1773
XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet. Ettől kezdve a templom Buda városának fennhatósága, kegyurasága alá került.
1780
A szentély alatt temetkező kápolnát alakítottak ki a Zichy család számára.
1785
1785. november 15-én elárverezték a Budavári Nagyboldogasszony-templom középkori és jezsuita korszakból származó kincseinek jelentős részét.
1810
1810-re elkészült a templom toronyórája.
1841
A torony ércsisakját – rossz állapota miatt – egyszerű zsindelytetőre cserélték ki.
1867
A Kiegyezési törvények aláírása után, 1867. június 8-án a templomban koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet.
1873
Schulek Frigyes vezetésével megkezdődött a templom helyreállítása.
Fotó: Fortepan
1896
1896. augusztus 15-én szentelte fel Vaszary Kolos hercegprímás a felújított épületet.
1898
III. Béla király és felesége, Anne de Châtillon földi maradványait ünnepélyesen újratemették a templom Szentháromság-kápolnájában.
1907
Ferenc József magyar királlyá koronázásának 40. évfordulóján adományt tett, ebből készült el a templom új orgonája, a „Király orgonája”.
Fotó: Merényi Mónika
1916
Boldog IV. Károlyt és feleségét Bourbon-Pármai Zitát 1916. december 30-án koronázták meg a templomban. Ez volt az utolsó magyar királykoronázás.
1933
Schulek János vezetésével 1933–1944 között ismét restaurálták a templomot.
Fotó: Fortepan
1938
A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmával 1938. május 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás a Budavári Főtemplomban köszöntötte Eugenio Pacelli pápai legátust, a későbbi XII. Piusz pápát.
1944-45
A II. világháborúban, Budapest ostromakor a templom súlyosan megsérült.
Fotó: Fortepan
1954
A II. világháború utáni restaurálás 1954-ben kezdődött és az 1970-es évekig tartott. Fotó: Fortepan
1964
A Mátyás-templom egyházművészeti gyűjteményének bemutatására Tóth János plébános múzeumot hozott létre a templomban.
1991
Magyarországi apostoli látogatása alkalmával, 1991. augusztus 19-én Szent II. János Pál pápa a templomban beszédet intézett a kispapokhoz és szerzetesnövendékekhez, és együtt imádkozott velük.
1994
Az altemplom keleti bejáratánál július 23-án hajnalban pokolgép robbant. A helyreállítás és restaurálás munkálatait közadakozásból tudták finanszírozni.
Fotó: Tihanyi-Bakos
2000
A templom hívei gyalogos zarándoklaton hozták haza Rómából azt a koronamásolatot, melyet Szent II. János Pál pápa megáldott, és ezzel koronázták meg az államalapítás emlékére 2000. augusztus 15-én a főoltár Szűzanya szobrát.
2004
2004–2013 között ismét teljesen felújították a templomot.
2010
A meglévő két történelmi harang mellé 2010–2011 között négy új harangot öntöttek.
